A korábbi öt év stagnáló esetszámához képest 2021-ben duplájára emelkedett a vasúti átjáróban történt balesetek száma. A tavaly regisztrált 86 esetből 17 volt halálos kimenetelű, míg 15 járt súlyos sérülésekkel, emellett sokan szenvedtek könnyű sérüléseket is, az anyagi kár pedig meghaladta az egymilliárd forintot. 2022-ben májusig már 39 baleset történt, ezek során 17-en vesztették életüket, annyian, mint tavaly összességében.

A statisztikákat elemezve gyakorlatilag mindegyik baleset emberi mulasztásra, helytelen magatartásra, szabályszegésre vezethető vissza. Érdekes, hogy a kezdők mellett a tapasztalt, rutinosnak mondott vezetők (kamionosok, autóbuszvezetők) sem kivételek.

A vasúti átjáróban való közlekedés viszonylag egyszerű, egyértelmű szabályok vonatkoznak rá, a járművezetőknek ritkán kell mérlegelni, általában csak az adott helyzetet kell felismerni, és az arra vonatkozó szabályt alkalmazni.

Az alábbiakban áttekintjük a vasúti átjárók fajtáit.

The post HOGYAN KÖZLEKEDJÜNK VASÚTI ÁTJÁRÓBAN? appeared first on Bilig Autósiskola.

2022. május 21-étől Magyarországon – néhány kivételtől eltekintve – már csak fuvarozói engedéllyel tevékenykedhetnek a 2,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó kishaszon-gépjárműves, díj ellenében belföldi vagy nemzetközi fuvarozást végző vállalkozások. A szabályozás korábban 3,5 tonnához kötötte az engedélykötelezettségi határt, ez változik idén májustól.

Ha az Ön fuvarozó járművének megengedett legnagyobb össztömege 2,5 tonna és 3,5 tonna közé esik, akkor a következőkre hívjuk fel a figyelmét:

A jogszabály által előírt tevékenységi engedélyt a vállalkozás székhelye szerint illetékes közlekedési hatóság (Kormányhivatal) adja ki. A tevékenységi engedély kiváltásának több feltétele is van, ezek közül az egyik feltétel, hogy a vállalkozás szakmai irányítójának rendelkeznie kell szakmai irányítói bizonyítvánnyal. A bizonyítvány megszerzéséhez képzésen kell részt vennie, amelyhez kapcsolódóan sikeres vizsgát is kell tennie (ez a közúti árufuvarozó-vállalkozói tanfolyam).

A tanfolyamokat a megfelelő engedéllyel rendelkező képző szervek (autósiskolák) indítják, a vizsgáztatási feladatokat pedig Vizsgaközpontunk látja el.

A vizsga 3 fő részből áll:

• számítógépes elméleti vizsga (6 vizsgatárgy kapcsán),
• esettanulmány (válaszadás esszé formájában),
• szóbeli vizsga (6 vizsgatárgy kapcsán).

A tantervi és vizsgakövetelmények megtekintéséhez kattintson IDE; a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról kormányrendelet elolvasáshoz pedig IDE.

A felkészüléshez sok sikert kívánunk!

The post KÉT ÉS FÉL TONNÁRA CSÖKKEN A FUVAROZÓI ENGEDÉLY KÜSZÖBE appeared first on Bilig Autósiskola.

A koronavírus fertőzés terjedésének megakadályozása, illetve a társaság ügyfeleinek és dolgozóinak védelme érdekében a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont tavaly októberben higiéniás szabályt vezetett be. A járványügyi korlátozások kivezetéséről szóló kormányrendeletnek megfelelően ez hétfőtől hatályát veszti; megszűnik a kötelező maszkviselés a közlekedési vizsgaeseményeken és utánképzéseken, vizsgálatainkon, valamint társaságunk ügyfélszolgálatain és kirendeltségein.

Fontos, hogyha valamely ügyfelünk úgy dönt – a személyazonosítás rövid interaktusát leszámítva – az elméleti és gyakorlati vizsgák alatt továbbra is viselheti a maszkot.

Az enyhítések ellenére kérjük ügyfeleinket, hogy a továbbra is tartsák be az alapvető higiénia szabályokat!

The post MÁR NEM KÖTELEZŐ A MASZK A KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁKON! appeared first on Bilig Autósiskola.

A hatósági vizsgák történetében a legutóbbi nagy átalakításra 2009-ben került sor a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelettel; az elmúlt kb. 7 évben – a szabályozási környezet alapján – kettős képzési követelménynek kellett megfelelniük a gépkezelőknek. A munkakör betöltéséhez szükséges volt az Országos Képzési Jegyzék szerinti építő- és anyagmozgató gép kezelő szakképesítés (Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő, Alapozás, közmű- és fenntartási-gép kezelő, Targoncavezető, Építési anyagelőkészítő gép kezelője, Emelőgépkezelő (kivéve targonca), Útépítő-, és karbantartógép kezelő), ezen felül, a KHEM rendelet által 33 gépcsoportba sorolt gépek kezelése esetén szükséges volt a rendeletben előírt gépkezelői jogosítvány megléte is. A jogszabály értelmében a szakképesítés a hatósági vizsga bemeneti feltételeként jelent meg.

A szakképzés legutóbbi átalakításával összefüggésben megszűntek a fentebb felsorolt OKJ szakképesítések megszerzésére irányuló képzések, ennek a helyzetnek a megoldására született meg a közúti közlekedési ágazatban használt gépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 54/2021. (XI. 5.) ITM rendelet. Ez lehetővé tette az „előélet” nélküli jelentkezők részére is a jogosultságok megszerzését, a hatálya alá tartozó gépekre vonatkozóan. Az új szabályozás 5 gépkategóriában 82 gépcsoportba sorolja a közúti közlekedési ágazatban használt gépeket, a 82 gépcsoport bármelyikére önálló tanfolyammal szerezhető meg a jogosultság. Az elméleti képzés korábban a szakképesítés megszerzése során zajlott, ez a képzési rész átemelésre került a szaktanfolyam keretei közé. A képzés az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) engedélye alapján a szaktanfolyami képző szerveknél történik.

A képzéshez hasonlóan a vizsga elméleti résszel egészült ki, a három elméleti tantárgyhoz kapcsolódóan 3 szóbeli vizsgatárgyból kell számot adni a megszerzett tudásról. Ezek a következők: általános munkavédelmi és elsősegélynyújtási ismeretek, általános üzemeltetési és technológiai ismeretek, valamint szakirányú, gépspecifikus elméleti ismeretek. A jogszabály lehetőséget biztosít a korábbi képesítések alapján részleges mentesítésekre is, az adott gépcsoporthoz kapcsolódó OKJ szakképesítéssel rendelkező jelentkező mentesül a teljes elméleti képzés és vizsga alól. Ha valaki – a tervezett vizsgájához képest – 5 éven belül már tett sikeres gépkezelői vizsgát (tehát rendelkezik már jogosítvánnyal), mentesül a két általános tan- és vizsgatárgyra vonatkozó kötelezettségek alól.

A rendelet értelmében a külföldön szerzett jogosítványok beszámíthatók a képzésbe és vizsgába, ennek mikéntjéről, mértékéről viszont minden esetben a közlekedési hatóságként eljáró ITM dönt, határozatban. Szintén lehetőség nyílik külföldi állampolgárok számára tolmács közreműködésével zajló vizsgára. Itt a szaktanfolyamokra vonatkozó általános szabályok érvényesek, vagyis a vizsgán kizárólag az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) által kirendelt tolmácsok vehetnek részt.
A bővülő gépcsoportlistával összefüggésben a kiadott jogosítványok is változtak, a megnövekedett számnak megfelelő bejegyzési hellyel kerülnek kiadásra, új sorozatként. A kiállításkor az előzetes orvosi alkalmasságot a Vizsgaközpont jegyzi be, a későbbi időszakos vizsgálatokat az arra jogosult, vizsgálatot végző orvos jegyzi be. A vizsgaszervezéssel kapcsolatos szabályokat a képzők és a vizsgaközpont között kötött megbízási szerződés rögzíti.

The post VÁLTOZÁSOK A GÉPKEZELŐI KÉPZÉSBEN ÉS VIZSGÁZTATÁSBAN appeared first on Bilig Autósiskola.